Magyarországon az oktatási rendszer aggasztó helyzetben van, ugyanis a rendszerváltás után több, mint 20 évvel sem sikerült megújítani egy erősen idejétmúlt, értéktelen tudást a gyerekekre erőltető és az egyéni igényekkel nem foglalkozó rendszert.

A problémának csak a kisebbik (de nem elhanyagolható) része az, hogy nincsen pénz az oktatásra (sőt évről évre egyre kevesebb), hogy az iskolák omladoznak, az eszközök elavultak, hogy sok helyen nincs WC papír és szappan, hogy néhol a menzán felszolgált ételt az ember a kutyájának nem lenne hajlandó felszolgálni.

A tanárok felkészületlensége is aggasztó. Sok tanár egyáltalán nem alkalmas a tanári pályára (üvöltözik a gyerekekkel - néha még meg is pofozza egyiket-másikat), másokat pedig egyszerűen nem készítenek fel a kihívásokra. A kezdő tanárokat egyből bedobják a mélyvízbe és bár többségük az évek során elsajátítja a tanítás mesterfogásait az addig a kezeik közül kikerülő gyerekeken ez már nem segít.

A nyelvoktatás különösen rossz helyzetben Magyarországon és ebben az elkövetkező években sem lesz változás. Idehaza nagyon kevesen beszélnek idegen nyelveket és közülük is sokan nem ütnek meg elfogadható szintet. Általános iskolákból még mindig gyerekek tömegei jönnek ki úgy, hogy egy nyelvet sem tudnak középszinten.

Általános iskolában és gimnáziumban több olyan tárgyat oktatnak, melyeknek véleményem szerint semmi értelme nincsen, ugyanis ezen tárgyak által elsajátított tudást a mindennapi életben nem tudjuk használni. Legfeljebb elmondhatjuk, hogy megvan az általános műveltségünk - de fogalmunk sincs, hogy mit is jelent a THM vagy a kamatos kamat. Ilyen tárgy az Ének, amit hosszú éveken át tanulunk, de soha nem vesszük hasznát annak, hogy tudjuk Bartók hány operát írt. A Rajzzal sem megyünk semmire, hiszen a XXI. században már számítógépes programokkal kell rajzolnunk (ha esetleg nem a gép teszi ezt meg helyettünk) és nem ceruzával vagy ecsettel. Fizikával és Kémiával az a problémám, hogy bár szerettem ezeket a tárgyakat, de nem használható tudást adnak, csak elméletet. Fizika órákon nem tanítják meg, hogy hogyan cseréljünk ki egy konnektort anélkül, hogy az jól megrázzon, vagy Kémián egy szó sem esik azokról a különböző vegyi anyagokról, amik benne vannak például az élelmiszereinkben. Persze nem kellene ezeket a tárgyakat teljesen kivenni az oktatási rendszerből, de inkább legyenek fakultatív tárgyak. Helyettük olyan tárgyakat kellene inkább oktatni, amikkel a mindennapi életben használható tudásra teszünk szert. Közgazdaságtan, Pénzügytan, Jog, KRESZ, stb. Igenis tudja minden gyerek a gazdaság működésének alapjait, hogy hogyan működik a pénzrendszer, a bankok és a hitelek, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak vagy hogy mikor van elsőbbsége, ha át akar menni az úton.

A tananyagok jó része elavult, nem képes felvenni a lépést a modern korral. Számítástechnikán Neumann Jánosról, DOS parancsokról és Floppy használatára tanítják a gyerekeket, míg például az adataink online védelmét, programozást vagy Office programok használatát szinte egyáltalán nem oktatnak. Minek is? Majd megtanulja a gyerek huszonévesen egy drága tanfolyam keretében...

Az oktatási rendszert a kiszámíthatatlanság is erősen aláássa, hiszen évente változtatnak a felvételi szabályokon vagy ma már egyik napról a másikra változtatnak a felsőoktatási finanszírozáson. Általános iskolában és gimnáziumba hirtelen felindulásból betesznek egy-két tárgyat, amivel az iskolák nem tudnak mit kezdeni. A mi gimnáziumunkban ilyen volt az Etika, de mivel nem volt rá tanár, ezért minden évfolyamban mindenki kapott egy 5-öst. Így is lehet "tanítani".

Az már közhely, hogy általános iskolában nem készítenek fel gimnáziumra, gimnáziumban meg felsőoktatásra. Sosem felejtem el tanáraimat: "Ezt nem vesszük, mert ezt majd gimnáziumban/egyetemen fogják megtanulni" és "Mi az hogy ezt nem tanulták már meg általánosban/gimnáziumban?" Így a gimnázium és egyetemek első évei arra mennek el, hogy bepótolják a lemaradást. Arról meg ne is beszéljünk, hogy gimnáziumban egy kis túlzással ugyanazt tanítják, mint általános iskolában - csak egy kicsit bonyolultabban.

Emellett a diákok túl is vannak terhelve, hiszen mindig elég sok tárgyuk van, amelyekre folyamatosan kell készülni. Több tárgyból olyan sok a tananyag, hogy egész egyszerűen nem érnek a gyerekek a végére mielőtt véget érne az év, így az a következő évre csúszik át - vagy egyszerűen csak "kimarad", mivel véget ér az iskola/gimnázium. Nálunk gimnáziumban irodalomból csak József Attiláig jutottunk (pedig minden nyelvtan órán irodalmat vettünk), történelemből pedig "szerencse", hogy véget ért 1945-ben a második világháború még érettségi előtt. Hidegháború? 1956? Rendszerváltás? Az mi?

Tabu témának számít, de szükség lenne szexuális felvilágosításra és a védekezés fontosságának felhívására is, hiszen a mai világban a gyerekek egészen hamar kapnak betekintést az internetről, a médiából, no meg egymástól. Sajnos ezen a téren a legszembetűnőbb a struccpolitika. Nem ártana valamit tenni a drogmegelőzés terén is.

Sok a probléma, de senki sem mer vele szembenézni és tenni valamit.