A 2011-es népszámlálási adatokból kitűnik, amit eddig is tudtunk: a magyarok nagy többsége nem beszél idegennyelvet. Ez a mai világban súlyos probléma és elgondolkodtató, hogy az elmúlt több, mint 20 évben miért nem történt e téren változás.

Az adatok alapján az angolul beszélők száma 10 év alatt majd 600.000 fővel nőtt, de még így is alig több, mint 1,5 millió ember tud angolul, ami nagyon kevés. Ha csak azt vesszük, hogy a 15-30 éves korosztály ma körülbelül 1,8 millió főt tesz ki, akkor (nem számítva a 30 feletti korosztályt!) legalább 300.000 fiatal van, aki nem beszél angolul.

Magyarországon nyelveket tanulni már általános iskolában is kell, de úgy tűnik, hogy nagy gond van, ugyanis az általános iskolából kijövők 8 év alatt sem képesek egy idegen nyelv elsajátítására. Egy 2005-ös felmérés szerint értékelhető nyelvtudással (legalább B2) mindössze a 45 év alattiaknak a 11%-a rendelkezik. Sajnos ez a szám napjaikra sem emelkedett sokat, az EU tagállamok közül mi a felmérésekben rendre az utolsó helyek valamelyikére esünk.

A problémák az oktatási rendszerünkben kezdődnek, hiszen Magyarországon csak 1 idegennyelvet kell tanulni az általános iskolásoknak (ellenben az EU-ban elfogadott 2-nél) és sajnos ez is csak 4. osztálytól kötelező. A tanulók nagy részének második idegennyelvet csak középiskolában van lehetőségük tanulni - jobb esetben. Sajnos a helyzet a jövőben sem fog javulni, hiszen az idegennyelv oktatás fejlesztéséről szóló Fehér könyv szerint a cél az, hogy egy 14 éves eljusson egy nyelvből A2 szintre, amivel az a probléma, hogy az még csak egy Alapfokú nyelvvizsga szintjének (B1) sem felel meg (és persze még az Alapfokú nyelvvizsga is gyakorlatilag értéktelen). Ezek a gyerekek néhány szót tudnak majd motyogni, amikor nyugat-európai társaik már bonyolult szövegeket is megértenek.

Idehaza gyakorlatilag minden filmet, sorozatot és mesét szinkronizálnak, míg tőlünk nyugatabbra sok helyen eredeti (angol) nyelven sugározzák ezeket (néha felirattal). Egyszerűen a hétköznapi életben (sajnos) nem szorulunk rá az angol nyelv tudására, így amikor olyan helyzetbe kerülünk, hogy szükség lenne a nyelvismeretre (álláskeresés, utazás, külföldiek útbaigazítása, internet, stb.) csak a mutogatásra tudunk hagyatkozni.

Álláskeresésnél tesztelik az igazi nyelvtudásunkat és elvárják, hogy az jó legyen. Ahol igazi nyelvtudást várnak el ott B2 alatti szinttel esélytelenek vagyunk, komolyabb vállalatoknál a C1 szint a belépő. Azzal, amit az oktatási rendszertől kapunk sehol sem rúgunk labdába, így amelyik szülő csak teheti különórákra küldi gyerekeit nyelvtanárokhoz.

Egy kis történet a végére

Egyik barátom osztrák férfihoz ment feleségül, Burgenlandban élnek. Iskolás gyerekeiknek anyanyelve a magyar és német egyszerre. Az iskolában alapból két nyelvet tanulnak (angol kötelező és francia választható), valamint Burgenlandban egy nemzetiségi nyelv (magyar vagy horvát választható, értelemszerűen a horvátot tanulják). Tehát mire ők elvégzik Ausztriában az iskolát beszélnek angolul felsőfokon (erősen nyomatják), valamint tudnak még két másik nyelven legalább középfokon, plusz magyar és német, mint anyanyelv. 5 nyelv. Te hány nyelven beszélsz?