Szörnyű, hogy ma már nem a hajléktalanság, hanem a hajléktalanok ellen lépnek fel politikusaink. A politikusok szerint ez a jó megoldás, hiszen pénzbe nem kerül és végre megszabadulnak egy nagy kellemetlenségtől. Emellett elmondhatják a választóiknak, hogy megtisztították az utcákat és felszámolták a hajléktalanságot.

A hajléktalanság súlyos probléma, ez tény. Kellemetlen, amikor az ember a közterületeken úton útfélen hajléktalanokba botlik, ha minden aluljárót, kapualjat és bokrot otthonként használnak és nyilvánosan végzik testi szükségleteiket mindenki szeme láttára. Gusztustalan és nagyon zavaró, amikor megjelennek a tömegközlekedési eszközökön néha csak koldulva, máskor viszont részegen dülöngélve.

De az nem lehet megoldás, hogy ezeket az elesett embereket hatóságilag üldözik és kitiltják őket közterületekről, majd egész városrészekről. A demokrácia nem szólhat arról, hogy a bajban lévő embernek nem segítséget nyújtunk, hanem még jobban ellehetetlenítjük az életüket. Semmivel sem igazolható az, hogy az utcán élő emberektől megvonják az életben maradáshoz elengedhetetlen koldulás és kukázás lehetőségét, főleg úgy, hogy nem biztosítanak nekik alternatívát.

Nem igaz, hogy az összes hajléktalan munkakerülő alkoholista, aki erőszakoskodik és garázdálkodik. Sokuk önhibáján kívül került olyan szörnyű helyzetbe, hogy nem maradt tető a feje felett. Ezek az emberek gyakorlatilag semmiféle segítséget nem kapnak és semmi esélyük sincs arra, hogy újra talpra álljanak és rendbe hozzák életüket. Munkát nem kapnak, támogatást sem és most még üldözik is őket.

Milyen ember az, aki szerencsétlen embertársába belerúg egy nagyot ahelyett, hogy segítene rajta?